Az általam bemutatott erősítő egy átlagos otthoni zenehallgatáshoz, tehát 4 vagy 8 ohmos hangszórók meghajtásához jó. Ennél kisebb teljesítményűt abszolút felesleges építened diszkrét tranzisztoros kapcsolással, de ugyanúgy igaz a nagyobb teljesítményű kivitelekre is, felesleges, mivel a több, mint 100 Wattos hangsugárzókhoz létezik kapcsolóüzemű D osztályú erősítő, amivel akár 1000 Watt is elérhető, minimális áramfogyasztás és megfelelő hangminőség mellett.
Sokan azt gondolják, hogy az A osztályú félvezetős erősítők szólnak a legjobban, viszont ez nem igaz. Akár az A osztályt nézzük, akár a népszerű AB osztályt, ezek már csak a múlt idők megoldásai. Sokat fogyasztanak, túl vannak bonyolítva, emitter ellenállásuk jelentősen meghatározzák a hangminőségüket, és miután a végtranzisztorokon több áram folyik, előbb meg is hibásodhatnak. Szerencsére ez már a múlt, legalább is a mi esetünkben, mivel az itt bemutatott erősítőkapcsolás B osztályú, viszont nem tartalmazza a B osztályú erősítőkre jellemző hátrányokat. Miért? Azért, mert egy úgynevezett current driven, azaz árammeghajtásos technikán alapszik, tehát az lehet, hogy maga a végtranzisztor B osztályú, viszont végtranzisztorokat meghajtó tranzisztorok A osztályban működnek, mellette keveset disszipálnak és torzítanak. Így összességében megkapjuk az A osztályú erősítőkre ideálisan jellemző hangminőséget, és a B osztályú erősítőkre ideálisan jellemző energiafogyasztást egyszerre. Tehát nem kell az üzemidőt vagy a villanyórát figyelned, rendkívül keveset fogyaszt, mellette megkapod a nagyon jó hangminőséget.
Erősítő élesztése: Mindig használj olvadóbiztosítékot a tápnál! Esetleg 10 ohm/2 wattos ellenállást is tehetsz a biztosíték helyére legelőször, figyelve arra, hogy le ne égjen. Ahhoz, hogy az erősítő ne torzítson, szükséges beállítanod egy úgynevezett tápközepet, melyet itt a példánknál 10k ohmos trimmerrel tudsz megtenni, amit beszerelésnél érdemes középállásban tartani. Tápközép az erősítő bemenő tápfeszültségének a közepe, tehát 35V esetén ez 17.5 Voltot fog jelenteni, ennek a feszültségnek kell megjelennie a végtranzisztorok emitterein a földhöz képest. Indításnál ez mászkálni és hintázni fog, viszont ha kap terhelést a kimenet (ráteszed például a hangszórót, vagy egy 10 ohmos terhelő ellenállást), viszonylag gyorsan beáll a megfelelő értékre megfelelő beállítás esetén. Minőségi és megfelelő feszültségtűrésű csatolókondenzátort használj! Ha esetleg csatolókondenzátor lezárlatosodik, akkor az a hangsugárzó végét fogja jelenteni főleg a mély, vagy mély-közép hangszóró esetében, ha több utas passzív hangváltójú hangdobozról van szó, ezért mindig nagyon fontos a megfelelő csatolókondenzátor használata! Esetleg pluszban építhetsz hozzá relés hangszóróvédelmet, ami lekapcsol abban az esetben, ha DC potenciált, azaz egyenfeszültséget érzékel az erősítőkimeneten. Azt tudjuk, hogy a töltetlen kondenzátor rövidzár, így ez megzavarhatja indításnál a relés védelmet abban az esetben, ha kimenet terheletlen. Védő relé másik pontjára tegyél 10 ohmos/2-5 Wattos terhelő ellenállást, ami addig működik, amíg át nem kapcsol a relé érintkezője a hangszóró pontjára.
Az erősítő erős átfogó negatív visszacsatolást tartalmaz, így a kimenő csatolókondenzátor kevésbé szól bele a hangképbe. Viszont nyilván célszerű a csatolókondenzátorból is a hangra jobb minőségűt választani, ha azt megteheted. Ha jól választottál, nem fogod észrevenni az elektrolit kondenzátor hatását a jelútban. Az erősítő nem igényel a jelbemenetére aktív buffert, egy 10K ohmos fokozatkapcsoló vagy minőségi potméter megfelelő hozzá.
Erősítő tápellátása: Dual mono tápellátást javaslom. Tehát egy olyan hálózati transzformátorra lesz szükség, melynek 2 darab 24Vac vagy 25Vac szekundere van, legalább 150VA teljesítményű és egy szekunderre csak egy végerősítő kerüljön, persze a megfelelő egyenirányítás után. Azaz egy tápágat csak egy erősítő használjon! Pufferkondenzátor értéke pedig 6000-10.000uF /50V legyen.
Íme az erősítőnek a leegyszerűsített kapcsolási rajza. Miután a tranzisztorok elérhetősége folyamatosan változik, ezért valószínűleg más félvezetőkészlettel fogsz dolgozni.
A félvezetős végerősítő kapcsolási rajza. Max. bemenő jelfeszültség 600mVrms!
A meghajtó tranzisztorok nyugalmi áramát a végtranzisztorok bázisáramához kell állítani. Ez függ a teljesítménytől, és a bétától. Modern végtranzisztorokkal 100 Watt/4ohm esetén 70mA a meghajtó tranzisztorok nyugalmi árama, de több esetben elég az 50mA. Ha kapcsolási rajz szerint építed, nem kell ezen változtatnod.
A megfelelő tranzisztorbeszerzés ennek a területnek az egyik legnehezebb feladata. NJW0281/NJW0302 tranzisztorok ugyan könnyebben elérhetőek például a Mouser.com-on, viszont a többi nehezen, vagy éppen sehogy, ezért valószínűleg más tranzisztorkészlettel kell dolgoznod. Egzotikus alkatrészeket főleg Ebay-en találsz, viszont a legtöbb ott felelhető dolog gyenge hamisítvány, sok esetben a 100%-ra értékelt tételeknél is. Ki lehet ott is fogni eredeti jót, viszont kockáztatni kell, ami néha bejön, de nem minden esetben. Tranzisztorok szűnnek meg, és újak jönnek létre, ennél a területnél így mennek a dolgok.
Keressük meg a tranzisztorok alternatíváit! Igazából erre csak akkor van szükség, ha semmiképpen nem találod meg az üzletekben az eredeti komponenseket. NJW0281/NJW0302 végtranzisztor könnyen elérhető jelenleg, 2SC3324 jeltranzisztor úgyszintén. (lásd: mouser.com vagy farnell.com vagy digikey.com) 2SC3324 gyakorlatilag ugyanaz mint a klasszikus és eredeti 2SC2240, csak SMD verzióban. Ha nem tetszik a hangja valamiért, akkor tudom még ajánlani a 2SD786-ot vagy a 2SC3329-et. Az utóbbi kettő nagyon nehezen szerezhető be, és ahol igen, általában gyenge hamisítvány mindkettő. Alternatíva lehet esetleg a BC550, viszont ezt is kevesen gyártják már, hangminősége pedig gyártótól függő.
Nézzük a BC546B-t. NXP/Philips verziót már régóta nem gyártják, pedig az lenne a jó. Mindig jönnek olyan gyártók, akik elkezdenek ilyen típusokat gyártani, régebben az ON Semiconductor, manapság például a Taiwan Semiconductor. Én az NXP/Philips verziót használom, ami szürke tokozású és nem PH jelölésű, a legújabb típusok hangminőségét nem ismerem. Esetleg érdemes még próbát tenned a 2N5551 tranzisztorral. Érdemes több gyártó termékét beszerezned, mivel mindig van köztük jobb és kevésbé jó is.
Végül nézzük a meghajtótranzisztorokat, a Hitachi 2SB649A/2SD669A párost, amik már nem léteznek több, mint 10 éve az üzletek többségében, és amik ha még elérhetőek is valahol, valószínűleg gyenge hamisítványok. BD139/BD140 tranzisztort helyettük nem ajánlom. 2SA1930/2SC5171 megfelelő alternatíva lehet, vagy a 2SA1507/2SC3902. Ugyanúgy megszűnt típusok, már nem gyártják. Újabbak közül TTA004B / TTC004B -t próbálnám ki, amelyek elérhetőek többek között a Mouser.com oldalon, ezeket érdemes talán alkalmazni meghajtótranzisztorként.
A komponensek többi részére itt már nem fogok részletesen kitérni, viszont annyit még megjegyeznék, hogy nagyon fontosak az ellenállások és a csatolókondenzátorok minősége is. Ahány gyártó, annyiféle minőség, vagy még több, mert gyártónál is vannak jobban sikerült verziók és kevésbé jól sikerült verziók is akár egy típuson belül. Neked kell eldöntened, melyiket alkalmazod ezek közül.
Nyáktervet nem teszek közzé, mivel nem létezik univerzális nyomtatott huzalozású lemez, ami minden alkatrészhez egyformán jó. Sprint Layout 6 vagy annak esetleges újabb típusát tudom ajánlani a tervezéshez, rajzoláshoz. Ha már túl vagy néhány sikeres építésen, érdemes az egyenirányító diódákat és a pufferkondikat is egy lapra szerelned, minél közelebb téve azokat az erősítőhöz.
Végezetül sikeres építést kívánok! Emlékezz arra, hogy ettől jobb kapcsolást a félvezetős erősítők között nemigen fogsz találni, rosszabbakkal pedig tele van az internet! Ha nem tetszik a hangja valamilyen oknál fogva, változtass rajta addig, amíg jó nem lesz! Ha már megvagy elégedve a hangjával, kellemes zenehallgatást kívánok hozzá!
Félvezetős végerősítő második verziója, egyenirányító diódákkal, pufferkondenzátorokkal együtt.
