Melyik x86-64 számítógépprocesszor a legideálisabb zenehallgatási célra? A hagyományos 45-95 Wattos fogyasztású processzorok, vagy a kisebb fogyasztású, 10-15 Watt TDP-vel rendelkezőek?
Ez most egy olyan kérdés, amire én sem tudom a pontos választ. Mindkettővel rendelkezem. Jelenleg egy J3455 processzort futtatok fix. 4x 1.5 GHz-en, ami ugye Asrock alaplap, maga 10-15 Wattos fogyasztásával. Nemrégiben teszteltem 2x 3.7 GHz-es i3-4170-es processzort, és, ha minden jól megy, a végleges processzor egy darabig Xeon E3-1220 v3 lesz, a maga 4x 3.1 Ghz-es órajelével, ha sikerül összeszerelni, és nem vertek át az új alaplappal, vagy a processzorral. Eddig minden tesztelt processzoron mértem latency-t. Nekem az eddigi tapasztalatom az, hogy ezek az alacsony fogyasztású processzorok nagyon "akadós" processzorok, amik teljesen megfelelnek kisebb általánosabb célú x86-64 műveletek elvégzéséhez, de egyáltalán nem biztos, hogy ezt célszerű alkalmazni zenelejátszási célra. A nemrég tesztelt 2x 3.7 GHz-es processzor az eddigiekhez képest elég simán futott, kiváló latency értékekkel. Csak nem tetszik nekem, mivel teljesítményéhez képest eléggé melegszik, ez köszönhető ugye a magasabb órajelnek, ezzel tehát többet is fogyaszt. A most megvásárolt Xeon E3-1220 v3 processzor fogyasztását a megjelölt 80 Watt TDP ellenére sokan dicsérték, tehát átlagosan ettől sokkal kevesebbet fogyaszthat, így kevesebb hűtésre is van szükség. Talán stabilabb is. Az alaplapon van PCI port, és az alaplap elvileg hosszú élettartamú. Ha beválik, következő fejlesztésnél ez lehet a végleges audio PC, ha addig nem találok megfelelő 3-7 nm-es alternatívát, vagy megelégszem a 22 nm-es CPU áramfogyasztásával. Továbbá van rajta AVX és AVX2 is, míg a kisebb fogyasztású rendszeren ezek nincsenek meg, szintén hasznos lehet a zenelejátszásánál. Minél több a GHz, annál jobb a teljesítmény is, de sokkal jobban nő a fogyasztás is, ami jobb tápegységet és hűtőt igényel. Eddigi tapasztalatok alapján Intel 22 nm-es processzorain igen jó érték a 3.1 GHz, persze 4 mag mellett, mert jó teljesítményt tud nyújtani, alacsony fogyasztás mellett.
És, hogy milyen tápegység lenne jó hozzá? A magasabb hatásfoka miatt egy jobb kapcsolóüzemű tápegységre szavaznék. De kéne egy tábor, aki tesztelné a tápegységeket hangra, és megírnák, hogy melyik lenne a jobb, mert azzal, hogy egyesek leírják, hogy kapcsolóüzemű, azzal még nem leszünk okosabbak... Részletes információra lenne szükség, kapcsolási rajzzal! De az is lehet, hogy egy jobb 1000 Wattos gyári tápegység is igen jó lenne hangra.
Egy audiocélra szánt számítógépnél nem elég természetesen csak a hardvert nézni, szoftver is ugyanolyan fontos dolog. A Linux nevű operációs rendszer a működéséből kifolyólag nagyon elavult egy jobb Windows operációs rendszer mellett, gondolok itt a 2020-ban megjelent Windows 10 20H1-re, vagy annál jobbra. Viszont az is igaz, hogy egy alap Windows 10 rendszeren a zene nem fog úgy szólni, mint egy audiora optimalizált Linuxos rendszeren. Egy rendszer nem attól fog jobban szólni, hogy kinek milyen diplomája van, mert ha nem ért hozzá eléggé, nem lesz jó a rendszer. Windows 10-en megvannak azok a pontok, amikbe bizony erősen bele kell nyúlni. Anélkül messze nem fog jól szólni a zene. De ugyanez igaz a Linuxszal kapcsolatosan is. Tehát általánosan igaz, hogy mindkét rendszeren megoldható az igazán jó hangminőségű zenelejátszás, csak hozzáértés nélkül természetesen nem fog menni.
Másik nagyon fontos dolog az operációs rendszeren kívül a zenelejátszó minősége. Jriver 27 az eddigi legjobb alternatíva Windowsra. De ott is vannak beállítások, és továbbá az sem mindegy, hogy mi van benne engedélyezve, és mi nincs. Véleményem szerint még a Jriver 27 sem a világ teteje, későbbiekben még tovább fejlődhet ez a lejátszó is, vagy építhetnek ettől jobbat.
Másik nagyon fontos dolog az operációs rendszeren kívül a zenelejátszó minősége. Jriver 27 az eddigi legjobb alternatíva Windowsra. De ott is vannak beállítások, és továbbá az sem mindegy, hogy mi van benne engedélyezve, és mi nincs. Véleményem szerint még a Jriver 27 sem a világ teteje, későbbiekben még tovább fejlődhet ez a lejátszó is, vagy építhetnek ettől jobbat.
Egy zenehallgatásra használt x86-64-es számítógépnél fontos a resampling minősége, mert legyen szó egy átlagos CD formátumról vagy erősebb DSD-ről, érdemes alkalmazni a D/A konverter megszólaltatására a PCM 192 khz/24 bit formátumot. Továbbá egy jó resampling számunkra tetszőleges irányba viheti el a teljes rendszer hangját, akár LP lejátszó minőségét utánozva vele. Természetesen ez fordítva is igaz, tehát vannak olyan újramintavételezők, melyeket sokan nagyon ajánlottak, aztán nagyon nem váltak be, mert mint minden, ez is ízlés és rendszerfüggő. Külső újramintavételezőt jelenleg nem használok, mert maximálisan meg vagyok elégedve a lejátszóba építettel, az alapértelmezett paraméterű SoX resampling-al. Már régóta használom, és nem tudom kikapcsolni.
Nem tervezek mai korszerűbb Intel processzoros számítógépet venni, mert egyszer nagyon drága, másodszor pedig nagyon megrekedtek 14 nm csíkszélességnél, és már az elnevezésén variálnak, hogy ezzel adjanak el több processzort. Talán nem csak a profitot kellett volna nézniük egyes cégvezetőknek, akkor jobb lenne a helyzet. Na de nézzük, mi a helyzet a most alkalmazott 22 nm-el. Megérkezett külföldről a Xeon E3-1220 v3 processzor, aminek az órajele 4x 3.1 GHz. Előtte 2x 3.7 GHz volt, aminek az összteljesítménye ~28.5%-al gyengébb, mint a mostaninak. Nincs jelentős különbség fogyasztásilag két újabb 22 nm-es processzor között, tehát mindkettő körülbelül ugyanannyi hőt termel. Aktív hűtéssel kell alkalmazni, így nem biztos, hogy ez a legideálisabb az audio PC-hez. Viszont kétszer jobb, mint a régebbi Xeon E5450 4x 3GHz-es órajellel, ami az egyik legjobb processzor az S771/S775 alaplapokhoz. Nemcsak teljesítményben, hanem latency értékben is jobb az új. Egy hátránya van a régebbihez képest, nem forrasztott, azaz rosszabb hőleadással rendelkezik. Alacsony fogyasztású x86-64 számítógépeknél jó lenne ezeket a latency értékeket elérni.
Xeon E3-1220 v3 processzor az eddigi mérések alapján messze nem fogyaszt 80 Wattot. Terhelve ~34 Watt energiát fogyasztott, üresjáratban pedig ~17 Wattot. Ez messze nincs a megjelölt 80 Watthoz. De ez már biztosan nem mondható a 4 GHz körüli processzorokra, tehát valami oka csak volt a megjelölt 80 Wattnak. Egyszer volt, hogy hirtelen felugrott 45 Wattra, de valószínűleg csak a hirtelen áramfelvétel miatt. Így elmondható, hogy a processzorok órajeleinek csekély növeléseivel jelentősen növekszik a fogyasztásuk, miközben a teljesítményük nem lesz sokkal jobb. Magyarul felesleges ennél jobb teljesítményű processzort venni 22 nm csíkszélességű kategórián belül, inkább érdemes az olcsóbbik 7 nm-est választani jobb teljesítmény mellett.
Ebből sem lesz audio PC építve a nagyobb fogyasztása, és az elavultsága miatt. Így a processzort is kicseréltem természetesen jobb teljesítményűre, mégpedig Xeon E3-1231 v3-ra. Bátran mondhatom, hogy 22 nm-esek között itt meg is állok. Ugyan megint jobb lett a teljesítmény úgy 37%-al, de elkezdett jelentősen nőni a fogyasztás, elvégre 3.4 GHz-es processzorról van szó. Alapjáraton már pontosan 3 Wattal több, tehát ~20 Watt körüli lett a fogyasztása a régebbiekhez képest. Akkor ennyi, amikor üresjáratban van a gép, vagy ha nem túl nagy erőforrást igénylő programot futtatok. Itt jegyezném meg, hogy míg az alacsony fogyasztású J3455 SoC nagyon is megérezte az egyik alkalmazott program erőforrás igényét, addig a jobb processzornál olyan, mintha ott sem lenne, tehát nem ettől fog emelkedni a processzor fogyasztása jelentősen. Viszont a teszt programoknál bizony erősen rá lehet kapcsolni, melyeknél akár megháromszorozódik a fogyasztás, és egyből elérjük a 70-80 °C-os processzormag hőmérsékletet. Alaphőmérséklet furcsa módon körülbelül annyi, mint a régebbi tesztelt processzorok esetén, míg a fogyasztása 3 Wattal lett több. Ez valószínűleg a frissített modellnek köszönhető, melynél jobb lett a hőátadás enyhén. Az újabb Intel processzorok sajnos nem forrasztottak, rosszabb hőátadással rendelkeznek, a kelet-ázsiai gyártócsarnokokban egyszerűbb összeszerelni, tehát nagyobb profit könyvelhető el velük. Viszont ezek az Intel processzorok nagyon kiemelkednek memóriakezelés területén, tehát elmondhatjuk, hogy a 2014-es egyes Intel modellek sokkal jobbak, mint a 2014-es AMD modellek. Idővel azért fordult (fordul) a kocka, egyre csak nyerőbb helyzetben van az AMD, és már a legújabb Ryzen 7 5800U processzoruk is olyan teljesítményre képes alacsony fogyasztás mellett, hogy csak lesek. Jelenlegi processzorral sikerült nagy nehezen (de mindenféle tuning nélkül) egyszer elérni 6900 pontszámot, addig a Ryzen 7 5800U pontszáma 19000 körül van. Szóval elmondhatjuk, hogy a technika fejlődik, mégpedig nagyon, viszont egyelőre inkább csak jobb videokártyát veszek 2 éven belül, mert arra most nagyobb szükség van. Következő nagy fejlesztésig talán megjelennek az olcsóbb DDR5 memóriák, és a nagyon alacsony fogyasztású, mellette nagyon jó teljesítményű processzorok is. Az órajelek nemigen fognak növekedni, inkább csökkenni fognak, amennyiben fontos lesz a fogyasztás, de a processzormagok száma, és a processzorszálak száma jelentősen megnő, ezzel érve el sokkal jobb számítási teljesítményeket.
Itt jelentem be, hogy egyelőre még nem nyitom meg a regisztrációt, mert nem szeretném, hogy hobbielektronikai szintre lesüllyedjen az oldal. Továbbá azoknak a többsége, akik egyik, vagy másik fórum köreihez tartoznak, esetleg "kedvelik" egymást, szintén nem fognak regisztrálni, és egyébként is kevesen foglalkoznak a korszerűbb audiotechnikai elemekkel.
Processzorügyileg egyelőre maradok tehát Xeon E3-1231 v3-nál, a többi LGA1150 CPU-t sikeresen eladtam. Ez már tényleg egy korszerűbb, jó teljesítményű processzor, újabbat felesleges most venni, mert mindegyiknél vannak biztonsági hibák, tehát egy teljesen új foglalatos processzort lesz célszerű venni, ami már támogatja a DDR5 memóriákat, és <7nm gyártási csíkszélességgel készült el.
Processzorügyileg egyelőre maradok tehát Xeon E3-1231 v3-nál, a többi LGA1150 CPU-t sikeresen eladtam. Ez már tényleg egy korszerűbb, jó teljesítményű processzor, újabbat felesleges most venni, mert mindegyiknél vannak biztonsági hibák, tehát egy teljesen új foglalatos processzort lesz célszerű venni, ami már támogatja a DDR5 memóriákat, és <7nm gyártási csíkszélességgel készült el.
Nyilvánosan elérhetővé vált Windows 11 tesztverziója azoknak, akik csatlakoztak Windows Insider programhoz. Ebből két verziót tudtam kipróbálni, legeslegelsőt, ahonnan indult a számozás, és az eggyel utánit. Néhány továbbfejlesztéstől és hasznos újdonságtól eltekintve úgy tűnik, sokkal rosszabb lesz.
Kezdjük az új Start menüvel. Miután megismertem Windows 10 továbbfejlesztett Start menüjét, melyben rengeteg kéretlen programon kívül volt diagnosztika és reklám is, azt hittem, hogy már nem lehet rosszabb. Tévednem kellett. Az új Start menü nem jelenít meg minden ikont, és mappát, csak azt, amit jónak gondol és olyan formában, ahogy azt jónak gondolja. Így a rendszer működésének szempontjából is hasznos programokat nem találtam meg benne. Ehhez képest az semmi, hogy alapértelmezetten már nem bal alsó sarokban van a gombja, hanem még tálcán de középen. Tálcán lévő ikonok megjelenése, főleg a megnyitott programok tekintetében is rosszabb lett. Viszont van egy regisztrációs kulcs, mellyel visszaállítható a régi tálca, Start menü, és a fájlkezelő (ami újonnan szerintem szintén rosszabb lett, a megváltozott ikonokat kivéve), csak több szempontból nem működik jól, az is lehet, hogy a kész verzióban már benne sem lesz ez a lehetőség.
A műveletközpont legelső verziója véletlenül jobb lett, mint a régi megjelenésileg, de az utána lévők már sokkal rosszabbak eddig. Ehhez képest már semmi az a szembe állított új Windows logó, legalább jól mutatja eredeti célját, a rengeteg eladóvá vált felhasználói adatot, amit összegyűjt a rendszer. Satya Nadella is formázhatná így a bajuszát, új Windows logóval.
Tehát aki régi motoros, és nem kedvelte a Windows 10-et, az a Windows 11-et még inkább nem fogja. Én azt gondolom, hogy a Windows 10 legújabb verziói fejlettebbek, alapjáraton jók, és rengeteg szükséges újítás megtalálható bennük, de több száz ponton bele kell nyúlni, hogy csak azt nyújtsa, amire tényleg szükség van. Nagyon úgy néz ki, hogy Windows 11 még ilyen szempontból is sokkal rosszabb lesz, nehezebb lesz abból jó operációs rendszert faragni. De egyelőre még nem kell váltani, készül az újabb hosszú éveken át támogatott Windows 10 verzió, ami az eddigi megismertekhez képest lecsupaszított változat lesz, főleg win32-es programok futtatásához lesz alkalmas. Addig is el lehet lenni egy olyan egyéni Windows verzióval, ami működés szempontjából ugyan sokkal modernebb, de funkcionálisan leginkább a Windows 7 szintjét közelíti meg.
Kezdjük az új Start menüvel. Miután megismertem Windows 10 továbbfejlesztett Start menüjét, melyben rengeteg kéretlen programon kívül volt diagnosztika és reklám is, azt hittem, hogy már nem lehet rosszabb. Tévednem kellett. Az új Start menü nem jelenít meg minden ikont, és mappát, csak azt, amit jónak gondol és olyan formában, ahogy azt jónak gondolja. Így a rendszer működésének szempontjából is hasznos programokat nem találtam meg benne. Ehhez képest az semmi, hogy alapértelmezetten már nem bal alsó sarokban van a gombja, hanem még tálcán de középen. Tálcán lévő ikonok megjelenése, főleg a megnyitott programok tekintetében is rosszabb lett. Viszont van egy regisztrációs kulcs, mellyel visszaállítható a régi tálca, Start menü, és a fájlkezelő (ami újonnan szerintem szintén rosszabb lett, a megváltozott ikonokat kivéve), csak több szempontból nem működik jól, az is lehet, hogy a kész verzióban már benne sem lesz ez a lehetőség.
A műveletközpont legelső verziója véletlenül jobb lett, mint a régi megjelenésileg, de az utána lévők már sokkal rosszabbak eddig. Ehhez képest már semmi az a szembe állított új Windows logó, legalább jól mutatja eredeti célját, a rengeteg eladóvá vált felhasználói adatot, amit összegyűjt a rendszer. Satya Nadella is formázhatná így a bajuszát, új Windows logóval.
Tehát aki régi motoros, és nem kedvelte a Windows 10-et, az a Windows 11-et még inkább nem fogja. Én azt gondolom, hogy a Windows 10 legújabb verziói fejlettebbek, alapjáraton jók, és rengeteg szükséges újítás megtalálható bennük, de több száz ponton bele kell nyúlni, hogy csak azt nyújtsa, amire tényleg szükség van. Nagyon úgy néz ki, hogy Windows 11 még ilyen szempontból is sokkal rosszabb lesz, nehezebb lesz abból jó operációs rendszert faragni. De egyelőre még nem kell váltani, készül az újabb hosszú éveken át támogatott Windows 10 verzió, ami az eddigi megismertekhez képest lecsupaszított változat lesz, főleg win32-es programok futtatásához lesz alkalmas. Addig is el lehet lenni egy olyan egyéni Windows verzióval, ami működés szempontjából ugyan sokkal modernebb, de funkcionálisan leginkább a Windows 7 szintjét közelíti meg.
Lecserélt új Start menü.
Elfogadható gépigény, közben működő vírusirtó és UAC, mert ezek a funkciók tényleg hasznosak.
Teljesen megfelelő fájlkezelő, továbbra is működőképes fájlkereső.
Windows 7-ből megismert Pasziánsz és Számológép.
Latency érték továbbra is folyamatosan változó legújabb Windows 10 esetében is, de optimalizáltan, megfelelő prioritások beállításával úgy gondolom, kifejezetten alkalmas ez a rendszer a zenehallgatáshoz. A leggyengébb láncszem a közép és a mély hangszóró + az akusztika, tehát új házat is kellene majd építeni hozzá, megfelelő elrendezéssel. Remélhetőleg a Windows 10 21H2 verziója is legalább ilyen jó lesz, vagy jobb, ahhoz készül egyébként új LTSC verzió, ami hosszú ideig támogatott lesz, és funkcionálisan szintén a Windows 7 szintjét közelíti meg. Nagyon jó ez a latency érték, miközben normális operációs rendszerként üzemel.
A héten sikerült megmérnem az egyik legújabb, LGA1200 foglalatos Intel i3 processzor latency értékét, ahol az alábbi eredmények születtek. Láthatóan jobb késleltetési időkkel rendelkezik, mint egy régebbi alternatíva, de nem lett annyival jobb, hogy boltba kelljen szaladni miatta. 14 nm-es alkalmazott csíkszélesség nyilvánvalóan jobb, mint például egy régebbi 22 nm, mivel a processzor nagyobb órajel-frekvenciával, teljesítménnyel, közben kisebb fogyasztással, és hőleadással rendelkezik, de az egészen látszik, hogy az igazán jelentős fejlesztések elmaradtak benne, biztonsági hibajavítások és optimalizálások történtek csak. 22 nm-es 2014-es processzorral tehát továbbra is el lehet lenni 2021-ben is. Talán jobb lesz valamennyivel a DDR5-ös memóriákat támogató Intel 10 nm-es processzorai, de az is lehet, hogy az AMD Ryzen 5 nm-es processzorai lesznek a legjobbak pár éven belül, ha nem lesznek nagyon drágák.