Egyelőre biztosan nem veszek új processzort, alaplapot és memóriát, maradva ezzel a DDR3L-es rendszeremnél, mert nem annyiszor jobbak az újabb eszközök, mint amennyivel drágábbak. Viszont ez nem volt elmondható a videokártyámról, az újabb Geforce RTX 3060 Ti típus legalább ötször jobb lett, mint a régebbi, de mivel más előnye is van, így azt is lehet mondani, hogy sokkal jobb lett a régihez képest. Cserébe 200 Watt teljesítményt simán elfogyaszt maximális terhelésen, azaz szükség volt egy új tápegységre is, hogy ne a régebbi 400 Wattosat terheljem vele. Egy Seasonic 500 Wattos tápegységre esett a választás, melynek a hatásfoka 90% fölött van átlagos fogyasztás mellett. Miután megdrágul az áram, igencsak jól jön a jobb hatásfok, és ott van mellette az is, hogy kevesebb a disszipáció. Az új tápegységem aktív hűtése szerintem egy kicsit zajosabb volt alapjáraton is, de egy be quiet! ventilátorral lejjebb tudtam vinni a zaját. Ez a művelet persze a 7 éves gyártói garancia elvesztésével is járt, de bízzunk benne, hogy nem fogja magát megadni, cserélni viszont nem akartam más gyártmányúra. Kattogó relé is van benne, ami szokatlan ilyen tápegységeknél. Az új ventilátor kevesebb levegőt szállít, de miután nagy hatásfokú a tápegység, így mindenképpen elégségesnek kell lennie, legalábbis abban az esetben, ha tápegység kívülről kapja a levegőt, tehát olyan számítógépházba van beszerelve, ahol a tápegység alul helyezkedik el. 31 °C-os levegőt ad ki magából, eddigi mérések alapján, normál üzemmód mellett.
Mégiscsak sikerült új processzort és memóriát venni. 2015-ben még Intel Core i7-4790K @ 4.00GHz CPU-t szerettem volna vásárolni, csak elég drága volt még akkoriban, most pedig sikerült AMD Ryzen 5 5600 processzort vennem, aminek az alapteljesítménye is több, mint duplája az előbb említett Intel alternatívához képest. Fogyasztása nem sokkal több, mint a régebbi Xeon E3-1231 v3 processzoromnak, olyan 10%-ot fogyaszt el körülbelül pluszban, teljesítménye pedig több, mint 2.5-szerese. Ez az alap órajel, boost aktiválásával még több teljesítmény érhető el, csak ezzel a fogyasztás is megnövekedne, így nyilván jobban kellene hűteni a processzort, magasabb fordulatszámon, és abszolút felesleges is így kihajtani a processzort az alapból teljesen elegendő teljesítménye miatt.
7 nm csíkszélességű, ilyen technológiával gyártott eszközök beszerzése, vagy akár gyártása régen álom volt. Hogy objektíven mennyire 7 nm, azt nem tudom, de ha régi 22 nm-es Xeon E3-1231 v3 fogyasztásából-teljesítményéből indulunk ki, a gyakorlati 9 nm-nek akkor is meg kell lennie. Ugye ezért lehet még jobb teljesítményű és alacsony fogyasztású processzorokat gyártani, mert a tranzisztorok méretét folyamatosan csökkentik, így kevesebbet is disszipálnak. Az biztos, hogy ez az érték még megfeleződik, tehát későbbiekben még nagyobb teljesítmény érhető el még kevesebb fogyasztással, de az árakat elnézve most AMD Ryzen 5 5600 processzor beszerzése tűnt racionális ötletnek, pláne akciósan, és mivel szinte mindent Tajvanban gyártanak, ezért van rá esély, hogy későbbiekben akadozni fog az ellátás, és a gyártás. Az AM4 foglalatú alaplap a régi szép vagy nem annyira szép időket idézi, pedig 2016 óta van csak jelen, teljesen azt hittem, hogy ez még régebbi a érintkezőtípus miatt. Alaplapnál fontos egyszer az, hogy a hálózati csatlakozó lehetőleg villámvédett legyen, legyen rajta USB 3.1 az USB 3.0-án kívül, és fontos az is, hogy legyen rajta BIOS Flashback, hogy az esetleges BIOS frissítéséhez ne legyen szükség régebbi processzorra.
7 nm csíkszélességű, ilyen technológiával gyártott eszközök beszerzése, vagy akár gyártása régen álom volt. Hogy objektíven mennyire 7 nm, azt nem tudom, de ha régi 22 nm-es Xeon E3-1231 v3 fogyasztásából-teljesítményéből indulunk ki, a gyakorlati 9 nm-nek akkor is meg kell lennie. Ugye ezért lehet még jobb teljesítményű és alacsony fogyasztású processzorokat gyártani, mert a tranzisztorok méretét folyamatosan csökkentik, így kevesebbet is disszipálnak. Az biztos, hogy ez az érték még megfeleződik, tehát későbbiekben még nagyobb teljesítmény érhető el még kevesebb fogyasztással, de az árakat elnézve most AMD Ryzen 5 5600 processzor beszerzése tűnt racionális ötletnek, pláne akciósan, és mivel szinte mindent Tajvanban gyártanak, ezért van rá esély, hogy későbbiekben akadozni fog az ellátás, és a gyártás. Az AM4 foglalatú alaplap a régi szép vagy nem annyira szép időket idézi, pedig 2016 óta van csak jelen, teljesen azt hittem, hogy ez még régebbi a érintkezőtípus miatt. Alaplapnál fontos egyszer az, hogy a hálózati csatlakozó lehetőleg villámvédett legyen, legyen rajta USB 3.1 az USB 3.0-án kívül, és fontos az is, hogy legyen rajta BIOS Flashback, hogy az esetleges BIOS frissítéséhez ne legyen szükség régebbi processzorra.
Egyre inkább törekedek az áramfogyasztás általános csökkentésére. Eredetileg zenehallgatásra vett alacsonyfogyasztású számítógépből internetezős gép lett, szépen megy 13-15 Wattal, az előbb bemutatott új gép viszont nem fogyaszt kevesebbet mint a régebbi, de legalább sokkal gyorsabban megy. Plusz leselejtezésre került több minden, felszabadultak a Zalman ventilátorok, egyik készülékházra sem volt már szükség, így három különálló gépet szereltem a tegnapi nap. A régebbi ESI juli@-t is összeszereltem, azzal fogok D/A konvertert mérni. Második képen látható Zalman ventilátor érdekessége, hogy eredetileg nem támogatott processzorra szereltem fel stabilan. Sok hely nincs, de nem fogok pluszban készülékházat venni, ha már úgyis van valamilyen. Menni megy. Nem kevés számítástechnikai teljesítmény van az első képen látható lapon. Régebben ezt irigyelni lehetett volna.
Beszereztem az első mechanikus kapcsolókkal ellátott billentyűzetet, SPC Gear GK630K típust, melyet sokan dicsértek, így sokat is vártam tőle. Háromféle kapcsolóval vásárolható, létezik kék, piros és barna színű, mindegyik kicsit máshogy működik, én az utóbbit választottam, egyébként személyfüggő, hogy kinek melyik jön be. Ezenfelül kapcsolóként variálható RGB háttérvilágítása van a billentyűzetnek, ami jó lenne, mondjuk sötétben vagy esetleg Rubik kocka helyett, viszont van vele egy probléma: Mégpedig a PWM féle szabályozás, gyakorlatilag visszahozták vele a gyártók a CRT monitorok vibrálását, meg úgy magát az elvét annak az elavult technológiának, szóval ez a billentyűzet - is - jelentősen fárasztja a szemet hosszú időn keresztül. Nem a legrosszabb, de a jótól azért messze van. Nem tudom, hogy a gyártókat mi kényszerítette az alacsonyfrekvenciás PWM RGB vezérlés alkalmazására, valószínűleg ott van a LED-ek összegzett fogyasztása, a minél kevesebb veszteséggel járó tápellátása, és persze a gyártási költségek jelentős lefaragása is. De ugyanúgy vibrál a visszajelző LED is, ami itt a Caps Lock vagy Windows Lock. Egyébként nem muszáj kikapcsolni a billentyűzet háttérvilágítását, de vagy ritkán kell használni naponta, vagy alkalmazni a CRT monitoroknál is bevált trükköt, visszavenni a fényerőt, jelentősen, hogy csak annyira látszódjanak a billentyűzeten a feliratok, amennyire feltétlenül szükséges, mondjuk este. Ha amennyiben még sok az a fényerő, ami a legalacsonyabb fokozaton elérhető, RGB értékek variálásával tovább csökkenthető, az alapszíneket alacsonyabb RGB értékekkel is el tudjuk érni. Én azért többet vártam volna egy 20 ezer forintos billentyűzettől, de összességében nem rossz, így nem is küldöm vissza, viszont a régit, amit 2008 környékén vettem, azért megtartom.
Audio minősége és egyéb szempontból eddigi egyik legjobb operációs rendszer a 19045-ös NT kernelen alapuló Windows, mint például Windows 10 legutolsó változata. Lehetséges, hogy Windows 11 kernelje is fejlődni fog, viszont eddig nem sikerült vele azt a zenei minőséget meglépni, mint a legutolsó Windows 10-el. 19041-es NT kernelig volt az, ameddig valóban nagymértékű fejlődés történt, utóbbi években csupán hibajavítások, optimalizálások készültek rá. Az is lehet, hogy később jobb lesz a "korszerűbb" NT kernel, de az is lehet, hogy nem.
Chrome böngészőnek viszont egyértelműen leáldozott. Egyre nagyobb gépigénye van, miközben egyre jobban korlátozza a reklámblokkolókat, például a Manifest V2 kiterjesztés letiltásával. Elvileg minden fejlesztés a felhasználónak jó, csak ez nem igaz. Többféle alternatíva van, de aki Chrome-t szokta meg, az nem szívesen használna mást, miközben azt veszi észre, hogy egyre lassabban működik a gépén a webböngésző. Van mód arra, hogy jelentősen felgyorsítsa, mégpedig chromium SSE3, AVX, arm processzorokra optimalizált változatával. Chromium forráskódjából készül a Chrome webböngésző is. További gyorsulást lehet elérni továbbra is Manifest V2 kiterjesztéssel működő reklámblokkoló alkalmazásával. Habár hivatalosan ezt hamarosan letiltják, de van arra esély, hogy a módosított verziókban továbbra is jelen lesz. Ezeket a chromium változatokat külső fejlesztők módosítgatják, szabadidejük, becsületük és tudásuk szerint. Általában jobb verziókat készítenek, viszont ezekben is lehet valami kettyóság, mint például megváltoztatott fejlécikonok. Ezek többnyire kikapcsolhatók, ha sokan kérik. Jelenleg egyféle chromium verzió van, amit tudok ajánlani PC-re és ARM eszközökre webböngészőnek.
https://github.com/Alex313031/Thorium-Win/releases
https://github.com/Alex313031/Thorium-Android/releases
Természetesen, ahogy mindig, most sem tudok felelősséget vállalni az itt leírt programok megfelelő működéséért, felhasználó dönti el, hogy alkalmazza, vagy sem. Aki pedig ügyesebb, az újra lefordíthatja magának. https://www.virustotal.com/ oldalon minden esetben célszerű szkenneltetni ezeket.
Chrome böngészőnek viszont egyértelműen leáldozott. Egyre nagyobb gépigénye van, miközben egyre jobban korlátozza a reklámblokkolókat, például a Manifest V2 kiterjesztés letiltásával. Elvileg minden fejlesztés a felhasználónak jó, csak ez nem igaz. Többféle alternatíva van, de aki Chrome-t szokta meg, az nem szívesen használna mást, miközben azt veszi észre, hogy egyre lassabban működik a gépén a webböngésző. Van mód arra, hogy jelentősen felgyorsítsa, mégpedig chromium SSE3, AVX, arm processzorokra optimalizált változatával. Chromium forráskódjából készül a Chrome webböngésző is. További gyorsulást lehet elérni továbbra is Manifest V2 kiterjesztéssel működő reklámblokkoló alkalmazásával. Habár hivatalosan ezt hamarosan letiltják, de van arra esély, hogy a módosított verziókban továbbra is jelen lesz. Ezeket a chromium változatokat külső fejlesztők módosítgatják, szabadidejük, becsületük és tudásuk szerint. Általában jobb verziókat készítenek, viszont ezekben is lehet valami kettyóság, mint például megváltoztatott fejlécikonok. Ezek többnyire kikapcsolhatók, ha sokan kérik. Jelenleg egyféle chromium verzió van, amit tudok ajánlani PC-re és ARM eszközökre webböngészőnek.
https://github.com/Alex313031/Thorium-Win/releases
https://github.com/Alex313031/Thorium-Android/releases
Természetesen, ahogy mindig, most sem tudok felelősséget vállalni az itt leírt programok megfelelő működéséért, felhasználó dönti el, hogy alkalmazza, vagy sem. Aki pedig ügyesebb, az újra lefordíthatja magának. https://www.virustotal.com/ oldalon minden esetben célszerű szkenneltetni ezeket.
Windows 11 IoT Enterprise LTSC és a legújabb 64 bites Foobar2000 v2.2 (2024-4-7 preview) újabb szintet ért el a hangminőség terén. Egyértelműen jobb lett megint, megfelelő beállítások mellett elképesztően jól szól. Ami több szempontból is előnyös. Elsősorban nem kell ragaszkodnunk a régebbi NT kernelhez, másodsorban pedig hosszútávú támogatás érkezik rá.
Pedig nem olyan rég a 22621-es Windows 11-es NT build egy csapnivaló, ASIO vonalon alacsony latency beállítások mellett használhatatlan volt. 26100 NT build esetében igencsak lehet értékelni a fejlesztést, ami leginkább kernel szinten történt meg. A grafikus felület nem változott sokat, sőt ahol lehet, ott ki lettek kapcsolva a szükségtelen lekerekített élek. Természetesen itt is bele kell nyúlni a regisztrációs adatbázisba ahhoz, hogy a rendszer megfelelően működjön. Terminálokkal pedig vissza kellett hozni néhány fontosabb dolgot. Ha megvan az SSE4 utasításkészlet támogatás a CPU-nál, csak ezt az IoT változatot tudom ajánlani. Foobar és az ASIO folyamatainál természetesen valósidejű prioritást kell alkalmazni, mindenféle energiatakarékos dolog bekapcsolása nélkül. Tehát egy igen jó rendszert sikerült ezzel összehozni, ami hosszútávon teljesen megfelelő zenelejátszási célra is.
Pedig nem olyan rég a 22621-es Windows 11-es NT build egy csapnivaló, ASIO vonalon alacsony latency beállítások mellett használhatatlan volt. 26100 NT build esetében igencsak lehet értékelni a fejlesztést, ami leginkább kernel szinten történt meg. A grafikus felület nem változott sokat, sőt ahol lehet, ott ki lettek kapcsolva a szükségtelen lekerekített élek. Természetesen itt is bele kell nyúlni a regisztrációs adatbázisba ahhoz, hogy a rendszer megfelelően működjön. Terminálokkal pedig vissza kellett hozni néhány fontosabb dolgot. Ha megvan az SSE4 utasításkészlet támogatás a CPU-nál, csak ezt az IoT változatot tudom ajánlani. Foobar és az ASIO folyamatainál természetesen valósidejű prioritást kell alkalmazni, mindenféle energiatakarékos dolog bekapcsolása nélkül. Tehát egy igen jó rendszert sikerült ezzel összehozni, ami hosszútávon teljesen megfelelő zenelejátszási célra is.
Ha audiora szánt számítógépet építünk össze, akkor a megfelelő minőségen kívül általában két dolog a fontos: a teljesítmény és a fogyasztás. Lényeges, hogy minél kevesebb felvett árammal minél jobb számítási teljesítményt érjünk el. Ha kapcsolótranzisztorok minél kisebb méretűek, annál kevesebb energiát fogyasztanak, és annál több lehet belőlük a nagyobb számítási teljesítmény érdekében. Első számítógépemben 250 nanométeres csíkszélességű tranzisztorok voltak, most eljutottunk a 4 nanométerig. Köszönhetően elsősorban a TSMC-nek, AMD-nek, és velük versenyző gyártóknak. És nincs vége, mert ez biztosan csökkenni fog 2 nanométer alá, aztán úgyis marad, mert fizikai képtelenség lesz tovább csökkenteni. Hozzáteszem, a 3-4 nanométer is igen komoly teljesítmény. A technika biztosan fejlődik még, viszont ha most szeretnél audiora szánt számítógépet összeépíteni, akkor az AMD Ryzen 5 8600G processzorú lehet az optimális választás egy Asus TUF alaplappal. Minden megtalálható benne, amire szükség van. Megfelelően gyors integrált GPU, van AVX2, AVX512, kellően gyors PCI-E sáv. Ráadásul kevés a fogyasztása, ami normális üzemnél 35 Watt környékén lehet, ha magát a teljes gépet mérjük megjelenítőn kívül. Természetesen 100%-os terhelésnél ez az érték sokkal több lesz, illetve akkor is, ha processzoron bekapcsoljuk, vagy bekapcsolva hagyjuk a "turbót". Turbó alkalmazásánál nem lesz sokkal gyorsabb az egység, de legalább többet fog fogyasztani, jobban kell hűteni, és az élettartamra is biztosan hatással lesz. Ezt hívhatjuk akár gyári tuningnak is, ami folyamatosan monitorozza, hogy éppen mennyit lehet kisajtolni a processzorból, én úgy látom, erre semmi szükség nincs. 4 nm csíkszélességnek akkor jön meg igazán az előnye, ha nem hajtjuk túl. Az alap 4.35 Ghz frekvencián folyamatosan tud működni, viszont ezen a processzoron ne erőltessük a FIX frekvenciát a jobb teljesítmény érdekében. Tervezők nagyon belenyúltak ennek a menedzselésébe, a régimódi trükkök itt nem működnek. Fontos kihangsúlyozni, hogy külső videokártyára itt nincs szükség, amiért ez lett az egyik jelenlegi legjobb.