diyAudio.hu

Melyik x86-64 számítógépprocesszor a legideálisabb zenehallgatási célra? A hagyományos 45-95 Wattos fogyasztású processzorok, vagy a kisebb fogyasztású, 10-15 Watt TDP-vel rendelkezőek?
Ez most egy olyan kérdés, amire én sem tudom a pontos választ. Mindkettővel rendelkezem. Jelenleg egy J3455 processzort futtatok fix. 4x 1.5 GHz-en, ami ugye Asrock alaplap, maga 10-15 Wattos fogyasztásával. Nemrégiben teszteltem 2x 3.7 GHz-es i3-4170-es processzort, és, ha minden jól megy, a végleges processzor egy darabig Xeon E3-1220 v3 lesz, a maga 4x 3.1 Ghz-es órajelével, ha sikerül összeszerelni, és nem vertek át az új alaplappal, vagy a processzorral. Eddig minden tesztelt processzoron mértem latency-t. Nekem az eddigi tapasztalatom az, hogy ezek az alacsony fogyasztású processzorok nagyon "akadós" processzorok, amik teljesen megfelelnek kisebb általánosabb célú x86-64 műveletek elvégzéséhez, de egyáltalán nem biztos, hogy ezt célszerű alkalmazni zenelejátszási célra. A nemrég tesztelt 2x 3.7 GHz-es processzor az eddigiekhez képest elég simán futott, kiváló latency értékekkel. Csak nem tetszik nekem, mivel teljesítményéhez képest eléggé melegszik, ez köszönhető ugye a magasabb órajelnek, ezzel tehát többet is fogyaszt. A most megvásárolt Xeon E3-1220 v3 processzor fogyasztását a megjelölt 80 Watt TDP ellenére sokan dicsérték, tehát átlagosan ettől sokkal kevesebbet fogyaszthat, így kevesebb hűtésre is van szükség. Talán stabilabb is. Az alaplapon van PCI port, és az alaplap elvileg hosszú élettartamú. Ha beválik, következő fejlesztésnél ez lehet a végleges audio PC, ha addig nem találok megfelelő 3-7 nm-es alternatívát, vagy megelégszem a 22 nm-es CPU áramfogyasztásával. Továbbá van rajta AVX és AVX2 is, míg a kisebb fogyasztású rendszeren ezek nincsenek meg, szintén hasznos lehet a zenelejátszásánál. Minél több a GHz, annál jobb a teljesítmény is, de sokkal jobban nő a fogyasztás is, ami jobb tápegységet és hűtőt igényel. Eddigi tapasztalatok alapján Intel 22 nm-es processzorain igen jó érték a 3.1 GHz, persze 4 mag mellett, mert jó teljesítményt tud nyújtani, alacsony fogyasztás mellett.

És, hogy milyen tápegység lenne jó hozzá? A magasabb hatásfoka miatt egy jobb kapcsolóüzemű tápegységre szavaznék. De kéne egy tábor, aki tesztelné a tápegységeket hangra, és megírnák, hogy melyik lenne a jobb, mert azzal, hogy egyesek leírják, hogy kapcsolóüzemű, azzal még nem leszünk okosabbak... Részletes információra lenne szükség, kapcsolási rajzzal! De az is lehet, hogy egy jobb 1000 Wattos gyári tápegység is igen jó lenne hangra.

Egy audiocélra szánt számítógépnél nem elég természetesen csak a hardvert nézni, szoftver is ugyanolyan fontos dolog. A Linux nevű operációs rendszer a működéséből kifolyólag nagyon elavult egy jobb Windows operációs rendszer mellett, gondolok itt a 2020-ban megjelent Windows 10 20H1-re, vagy annál jobbra. Viszont az is igaz, hogy egy alap Windows 10 rendszeren a zene nem fog úgy szólni, mint egy audiora optimalizált Linuxos rendszeren. Egy rendszer nem attól fog jobban szólni, hogy kinek milyen diplomája van, mert ha nem ért hozzá eléggé, nem lesz jó a rendszer. Windows 10-en megvannak azok a pontok, amikbe bizony erősen bele kell nyúlni. Anélkül messze nem fog jól szólni a zene. De ugyanez igaz a Linuxszal kapcsolatosan is. Tehát általánosan igaz, hogy mindkét rendszeren megoldható az igazán jó hangminőségű zenelejátszás, csak hozzáértés nélkül természetesen nem fog menni.

Másik nagyon fontos dolog az operációs rendszeren kívül a zenelejátszó minősége. Jriver 27 az eddigi legjobb alternatíva Windowsra. De ott is vannak beállítások, és továbbá az sem mindegy, hogy mi van benne engedélyezve, és mi nincs. Véleményem szerint még a Jriver 27 sem a világ teteje, későbbiekben még tovább fejlődhet ez a lejátszó is, vagy építhetnek ettől jobbat.

Egy zenehallgatásra használt x86-64-es számítógépnél fontos a resampling minősége, mert legyen szó egy átlagos CD formátumról vagy erősebb DSD-ről, érdemes alkalmazni a D/A konverter megszólaltatására a PCM 192 khz/24 bit formátumot. Továbbá egy jó resampling számunkra tetszőleges irányba viheti el a teljes rendszer hangját, akár LP lejátszó minőségét utánozva vele. Természetesen ez fordítva is igaz, tehát vannak olyan újramintavételezők, melyeket sokan nagyon ajánlottak, aztán nagyon nem váltak be, mert mint minden, ez is ízlés és rendszerfüggő. Külső újramintavételezőt jelenleg nem használok, mert maximálisan meg vagyok elégedve a lejátszóba építettel, az alapértelmezett paraméterű SoX resampling-al. Már régóta használom, és nem tudom kikapcsolni.

Nem tervezek mai korszerűbb Intel processzoros számítógépet venni, mert egyszer nagyon drága, másodszor pedig nagyon megrekedtek 14 nm csíkszélességnél, és már az elnevezésén variálnak, hogy ezzel adjanak el több processzort. Talán nem csak a profitot kellett volna nézniük egyes cégvezetőknek, akkor jobb lenne a helyzet. Na de nézzük, mi a helyzet a most alkalmazott 22 nm-el. Megérkezett külföldről a Xeon E3-1220 v3 processzor, aminek az órajele 4x 3.1 GHz. Előtte 2x 3.7 GHz volt, aminek az összteljesítménye ~28.5%-al gyengébb, mint a mostaninak. Nincs jelentős különbség fogyasztásilag két újabb 22 nm-es processzor között, tehát mindkettő körülbelül ugyanannyi hőt termel. Aktív hűtéssel kell alkalmazni, így nem biztos, hogy ez a legideálisabb az audio PC-hez. Viszont kétszer jobb, mint a régebbi Xeon E5450 4x 3GHz-es órajellel, ami az egyik legjobb processzor az S771/S775 alaplapokhoz. Nemcsak teljesítményben, hanem latency értékben is jobb az új. Egy hátránya van a régebbihez képest, nem forrasztott, azaz rosszabb hőleadással rendelkezik. Alacsony fogyasztású x86-64 számítógépeknél jó lenne ezeket a latency értékeket elérni.

Xeon E3-1220 v3 processzor az eddigi mérések alapján messze nem fogyaszt 80 Wattot. Terhelve ~34 Watt energiát fogyasztott, üresjáratban pedig ~17 Wattot. Ez messze nincs a megjelölt 80 Watthoz. De ez már biztosan nem mondható a 4 GHz körüli processzorokra, tehát valami oka csak volt a megjelölt 80 Wattnak. Egyszer volt, hogy hirtelen felugrott 45 Wattra, de valószínűleg csak a hirtelen áramfelvétel miatt. Így elmondható, hogy a processzorok órajeleinek csekély növeléseivel jelentősen növekszik a fogyasztásuk, miközben a teljesítményük nem lesz sokkal jobb. Magyarul felesleges ennél jobb teljesítményű processzort venni 22 nm csíkszélességű kategórián belül, inkább érdemes az olcsóbbik 7 nm-est választani jobb teljesítmény mellett.