Szeretnék rövid véleményt mondani az elektroncsöves audiotechnikai megoldásokról. Még manapság is nagy divat elektroncsöves audio erősítőt építeni, sőt sokak szerint enélkül nincs is rendes audio rendszer. Szerintem ez nem igaz. Igenis vannak olyan félvezetős, tranzisztoros megoldások, amelyek tudnak nagyon jól szólni. A tapasztalat persze azt mutatja, hogy sokan
nem tudnak nagyon jó hangú félvezetős erősítőt megépíteni, legyen szó akár gyártóról, vagy építőről, így könnyen megeshet, hogy egy összehasonlításnál egy jobb elektroncsöves jön ki győztesként. Általában vannak tekintélyek mindkét oldalon, melyeknek megvan a megfelelő szaktudásuk is hozzá, viszont előfordulhat, hogy a legfelkapottabb félvezetős erősítő is tele van építője által beletett kettyóságokkal, gondolok itt például a nem megfelelő csatolókondenzátorra, vagy ellenállásra.
Nehéz igencsak jó hangú félvezetős erősítőt építeni, de nem lehetetlen. Viszont aki úgy gondolja, építsen természetesen elektroncsöves erősítőt. Általában biztosan nem a legpontosabb hangvisszaadású, de a karaktere sokaknak tetszhet. Persze számolni kell továbbá a bekötött fűtés miatt a magas energiafogyasztással, a készüléken belül található magas feszültséggel, az elektroncsövek kevesebb élettartamával, persze a törékenységével is, és a jobb csövek átlagosan elég magas árával is.
► Show Spoiler
Képzeletemben olyan is előfordult, hogy egy fanatikus megelőz az utcán az autójával (aminek a csomagtartója persze tele van drága, már elhasznált elektroncsövekkel), mindhárom visszapillantótükröt a fejemre irányítja, és versenyszellemes tekintet majd rükvercbe váltás után erős gázzal belém jön. Majd kiszáll, vele együtt egy öltönyös alak az anyósülésről, és egyből kártérítést követelnek, amiért szerintük én menten beléjük. Persze ezzel nem lenne vége a történetnek, mivel hirtelen pont akkor egy megfelelő, szintén egy leendő elektroncsöves erősítővel rendelkező járókelő is ott lenne, aki pont úgy látta az eseményeket, mint azok, akik rükvercben erős gázzal belém jöttek. De ez csak képzelet, ilyen csúnyaságokat azért ne gondoljunk senkiről ugyebár.
D/A konvertereknél is lehet néha olvasni elképesztő butaságokat. Az audiora szánt D/A konverter legtöbbször nem is konverter, hanem jelgenerátor. Ezt sokan elfelejtik. És mindenféle magyarázatokat írnak, hogy miért jobb az egyik, vagy a másik. Viszont sok esetben jobb a jobb multibites R-2R D/A konverter jelalakja is. Glitch az van bennük, ami nem megfelelő, sőt átlagos aktív I/U konverterrel erősen rontja a hangzást, részben ezért is favorizálják többen a Non-Oversampling (NOS) módot, mert abban kevesebb a glitch. DE... egy 2 ohmos ellenállásos lezárásnál, megfelelő minőségű szűrőnél és túlmintavételezésnél igenis jobb lesz a hang még a régi multibites R2R AD1862 D/A konverter esetén is. Ez azt jelenti, hogy AD1862 esetén így alkalmazható a 192 khz mintavételezési frekvencia, sőt, nem, hogy alkalmazható, hanem alkalmazni kell, mert ezzel érhető el a sokkal jobb hangminőség még ilyen régi D/A konverter esetén is. Csak a két ohmos lezáráshoz bizony kell jó erősítőt építeni. De arra is van ezen az oldalon példa, egyesek próbapanelen már meg is építették, és pozitív tapasztalatról számoltak be.
Röviden ennyi volt, most lesz egy kis pihenés, mert megint átalakítom az oldalt, hogy egy még korszerűbb megjelenésű legyen, régi elemek nélkül.